Mit jelent, ha egy gyógyszer vényköteles?
Vényköteles az a gyógyszer, amelyet a gyógyszertár kizárólag orvosi rendelvényre, vagyis orvosi receptre adhat ki. A cikk elmagyarázza, ki határozza meg ezt a besorolást, mit jelentenek a NEAK gyógyszertörzsében szereplő V, VN, J, SZ és I jelek, miért lehet ugyanannak a hatóanyagnak többféle besorolása, és mire figyel a gyógyszerész, ha más országban kiállított receptet visznek hozzá.
Ki dönti el, hogy egy gyógyszer vényköteles
A besorolás nem a gyógyszertár vagy az orvos döntése, hanem a gyógyszer engedélyének része. A gyógyszertörvény (2005. évi XCV. törvény 1. § 15. pont) szerint a gyógyszer osztályozása a forgalomba hozatali engedélyben rögzített besorolás, amely megmondja, hogy a készítmény orvosi rendelésre vagy anélkül szerezhető be. Orvosi rendelvény nélkül kiadható az a gyógyszer, amelyet az engedélyező hatóság az engedélyben ilyennek nyilvánít (1. § 16. pont). Amelyik gyógyszert az engedély nem nyilvánítja ilyennek, az a 15. pont szerinti besorolás alapján orvosi rendelésre szerezhető be.
A 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint az orvosi rendelvény a gyógyszert rendelő orvos közlése a gyógyszert kiadó gyógyszerész számára; ennek legismertebb formája az orvosi vény, amelyet a köznyelv receptnek hív. Az Európai Unióban központilag engedélyezett gyógyszereknél az Európai Gyógyszerügynökség termékinformációja is feltünteti, hogy a készítmény orvosi rendelvényhez kötött-e.
A V, VN, J, SZ és I jelek a gyógyszertörzsben
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havonta közzéteszi a Publikus Gyógyszertörzset (PUPHA). Ebben a kiszerelések, vagyis az egyes erősségek és csomagolási formák külön sorban, saját rendelhetőségi jellel szerepelnek. A PUPHA dokumentációja szerint ennek az adatnak a forrása a gyógyszerészeti hatóság. Az alábbi táblázat saját szavainkkal foglalja össze a jeleket.
| Jel | Mit jelent | Mit jelent a gyakorlatban |
|---|---|---|
| V | kizárólag orvosi rendelvényre adható ki | a gyógyszertár csak vényre adja ki |
| VN | orvosi rendelvény nélkül is kiadható | vény nélkül is kiváltható; keresztjelzés esetén 14 éven aluliaknak vény nélkül nem adható |
| J | szakorvosi vagy kórházi diagnózis után alkalmazható a járóbeteg-ellátásban | a kezelés megkezdése szakorvosi vagy kórházi diagnózishoz kötött |
| SZ | szakorvosi vagy kórházi diagnózis után, folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható | a kezelés szakorvosi ellenőrzés alatt folyik |
| I | járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben alkalmazható | rendelőintézeti vagy kórházi alkalmazásra szánt készítmény |
Hány kiszerelés tartozik az egyes csoportokba
A 2026. novemberi PUPHA 44 281 kiszerelést tartalmaz. Ezek közül 16 664 V, 10 901 SZ, 7326 VN, 5759 J és 3508 I besorolású, néhány sorban pedig olyan jel áll, amelyet a dokumentáció nem magyaráz. Forrás: NEAK PUPHA, 2026. november.
A számok kiszerelésekre vonatkoznak, nem gyógyszernevekre: egy készítménynek több erőssége és csomagolása is lehet, és a gyógyszertörzsben mindegyik külön sorban, saját azonosítóval és saját rendelhetőségi jellel szerepel. Egy gyógyszernév mögött így akár többféle besorolás is állhat.
Ugyanaz a hatóanyag, más besorolás
Mivel a besorolás a kiszereléshez tartozik, ugyanannak a hatóanyagnak lehetnek vény nélkül kiadható és vényköteles változatai. Jó példa egy ibuprofentartalmú készítménycsalád: az Ibumax 200 mg-os és 400 mg-os filmtablettájának kiszerelései VN, a 600 mg-os és 800 mg-os filmtablettáé viszont V besorolásúak. Ennél a készítménynél tehát a nagyobb erősség már csak vényre adható ki. Forrás: NEAK PUPHA, 2026. november.
Más hatóanyagoknál a vényköteles kiszerelések között is lehet különbség. A merevedési zavarban is használt tadalafil egyik kiszerelése sem VN: a csak tadalafilt tartalmazó 151 kiszerelésből 142 V, 9 pedig SZ besorolású, vagyis egy hatóanyagon belül a vényköteles kategóriák is eltérhetnek. Erről bővebben a tadalafil leírásában olvashat.
Ezért pontatlan az az általános kérdés, hogy egy hatóanyag vényköteles-e. Mindig az számít, melyik készítményről, milyen erősségről és csomagolásról van szó.
Keresztjelzés: vény nélkül, de nem mindenkinek
Ha egy vény nélkül is kiadható gyógyszer keresztjelzést kapott, 14 évesnél fiatalabb gyermek számára nem adható ki orvosi rendelvény nélkül (44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 16. §-ának (1) bekezdése). A PUPHA a keresztjelzést (például +, ++) külön mezőben tartja nyilván, a dokumentáció szerint hatáserősségi jelzésként.
Ha gyermeknek szánt, vény nélkül kiadható készítményt keres, kérdezze meg a gyógyszerészt, vonatkozik-e rá ez a korlátozás. Kisgyermek gyógyszerezésénél egyébként is érdemes a gyermek orvosával egyeztetni.
Meddig váltható ki a vényre rendelt gyógyszer
A magyar szabály szerint a vényre rendelt gyógyszer főszabályként a rendeléstől számított három hónapig adható ki (44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 18. § (1)); a kiadásról a gyógyszerész dönt. A rendelet ugyanakkor kivételt is ismer: ha a gyógyszer alkalmazási előírása rövidebb időtartamot határoz meg, a kiadásra az szerint kerülhet sor (18. § (1a)), ezért ha bizonytalan, a gyógyszertárban érdemes rákérdezni. Részletesebben a recept érvényességéről szóló cikkünk foglalkozik a témával.
Recept más országból: ki dönt a kiadásról
Ha a vényköteles gyógyszert olyan orvos rendelte, aki más országban jogosult gyógyszert rendelni, Magyarországon csak akkor lehet kiadni, ha a vényből pontosan megállapítható, melyik gyógyszerről van szó, mennyit rendeltek belőle, és hogyan kell adagolni. Ezt a feltételt a 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 20. §-ában találja. A kiadásról a gyógyszerész dönt, és kétség esetén megtagadhatja.
A rendelet 20. § (3) bekezdése azt is felsorolja, minek kell megállapíthatónak lennie egy ilyen vényen: a rendelő orvos neve, címe vagy azonosítója, a rendelés dátuma és a rendelésre jogosult aláírása, valamint a beteg neve és születési ideje. A 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 20. §-ának (2) bekezdése kivételt is tartalmaz: ha a vényt más országban rendelésre jogosult orvos állította ki, a K1 vagy K2 kategóriájú kábítószerként, illetve a P2 kategóriájú pszichotróp anyagként minősített gyógyszer erre a vényre Magyarországon nem adható ki.
A gyógyszer árát Ön fizeti; tb-támogatás igénylésében nem járunk el.
Miért nem rendelhető vényköteles gyógyszer interneten
Interneten keresztül csak olyan készítményt lehet igényelni, amely vény nélkül is kiadható, és közfinanszírozásban sem részesül (44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 21/A. §-ának (1) bekezdése). Ami vényköteles, az tehát online nem igényelhető. Mi gyógyszert nem árusítunk és nem küldünk.
A vényköteles gyógyszerek a reklámozás szempontjából is külön kategóriát alkotnak: a 2006. évi XCVIII. törvény 17. § (4) bekezdése tiltja a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszerek reklámozását. Ezért írunk ezekről a gyógyszerekről tájékoztató jelleggel, a hatóanyag, a javallat és a kockázatok oldaláról.
Hogyan kérhet orvosi értékelést vényköteles gyógyszerre
Ha vényköteles gyógyszerre van szüksége, legyen az már szedett vagy új gyógyszer, orvosi kérdőívet tölthet ki a gyógyszerről vagy a panaszáról, a betegségeiről és a többi szedett gyógyszeréről. A kérdőívet az orvos írásban bírálja el, videohívás és telefonhívás nélkül. Ha az orvosnak kérdése van, írásban teszi fel a fiókjában található csevegőben, erről e-mailben értesítést kap. Előfordulhat, hogy az orvos leletet, dokumentumot vagy friss mérési eredményt kér Öntől, személyes vizsgálatot javasol, vagy a kérelmet elutasítja. A folyamatot részletesen az online orvosi receptről szóló oldal írja le.
Ha az orvos receptet állít ki, a dokumentumot PDF-ben, e-mailben kapja meg. A receptet nyomtassa ki, és papíron vigye a gyógyszertárba a személyazonosító okmányával együtt. A dokumentum nem az EESZT-ben (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) kiállított e-recept, ezért e-receptként nem látható az EESZT lakossági portálján. Hogy ez miben más, mint a hazai rendszerben kiállított vény, a hazai vényrendszer és a határon átnyúló recept különbségéről szóló cikk mutatja be.
Mennyibe kerül?
Hogy mennyi az orvosi értékelés díja, azt az oldalon található gomb jelzi; a gyógyszerért külön, a gyógyszertárban fizet. A díj az orvosi konzultációra vonatkozik, nem a dokumentum kiállítására - arról az orvos dönt, miután ellenőrizte az űrlapját. Ha a kiállítást orvosi vagy jogi okból megtagadja, a díjat teljes egészében visszafizetjük. Ha az orvos dokumentumokat kér Öntől, legalább 7 nap áll rendelkezésére, és a határidő lejárta előtt emlékeztetjük; ha a konzultációt nem lehet befejezni, szintén a teljes összeget visszafizetjük.
A cikkről
A szöveget szakmailag ellenőrizte: Damian Wojno orvos, lengyel orvosi működési engedéllyel, sz. 3211301. Az orvos Lengyelországban van nyilvántartva, és nem tagja a Magyar Orvosi Kamarának; szakmai tevékenységére a lengyel szakmai jog irányadó. A besorolási adatok a NEAK 2026. novemberi gyógyszertörzséből, a jogszabályi hivatkozások a Nemzeti Jogszabálytár hatályos szövegéből származnak.
Mit jelent a V betű a gyógyszer mellett?
A NEAK gyógyszertörzsében a V azt jelenti, hogy az adott kiszerelés kizárólag orvosi rendelvényre adható ki. A jel mindig egy konkrét erősségre és csomagolásra vonatkozik, nem a hatóanyagra általában.
Lehet ugyanaz a hatóanyag vényköteles és vény nélkül kiadható is?
Igen. A besorolás kiszerelésenként szerepel, így ugyanannak a hatóanyagnak a kisebb erősségű változata lehet VN, a nagyobb erősségű V. Az Ibumax ibuprofentartalmú filmtablettáinál például a 200 és 400 mg-os kiszerelések VN, a 600 és 800 mg-osak V besorolásúak (Forrás: NEAK PUPHA, 2026. november).
Mit jelent a J és az SZ besorolás?
Mindkét jel olyan készítményt jelöl, amelynek alkalmazása szakorvosi vagy kórházi diagnózishoz kötött. A J jelű készítmény a diagnózis után a járóbeteg-ellátásban alkalmazható, az SZ jelűnél a kezelés ezen felül folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett folyik.
Kiadható vény nélküli gyógyszer 14 év alatti gyermeknek?
A válasz a készítményen múlik. A keresztjelzést viselő, egyébként vény nélkül is kiadható gyógyszereket 14 évesnél fiatalabb gyermeknek csak orvosi rendelvényre adhatja ki a gyógyszertár (44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 16. §-ának (1) bekezdése). Ilyenkor a gyermek orvosától kell rendelvény, a gyógyszerész pedig megmondja, melyik készítményre vonatkozik a korlátozás.
Miért nem lát reklámot vényköteles gyógyszerről?
Mert a 2006. évi XCVIII. törvény 17. § (4) bekezdése tiltja a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszerek reklámozását. A vény nélkül is kiadható, társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek reklámozását a törvény 17. § (1) bekezdése meghatározott feltételekkel megengedi, a vényköteles gyógyszerekét viszont nem, ezért ezekről a gyógyszerekről csak tájékoztató jellegű információt talál.
Rendelhető vényköteles gyógyszer interneten?
Nem. A 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 21/A. § (1) bekezdése az interneten keresztüli igénylést a vény nélkül is kiadható, közfinanszírozásban nem részesülő készítményekre korlátozza, a vényköteles gyógyszer tehát így nem igényelhető. Interneten legfeljebb az orvosi értékelést kérheti, a gyógyszert nem.
Mennyibe kerül a vényköteles gyógyszer?
Gyógyszerárakat nem közlünk; a fizetendő összegről a gyógyszertárban kaphat tájékoztatást. A gyógyszer ára független az orvosi értékelés díjától.
- 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet, 1. §, 16. §, 18. §, 20. § és 21/A. § (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2005. évi XCV. törvény (gyógyszertörvény), 1. § 15. és 16. pont (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2006. évi XCVIII. törvény, 17. § (4) (Nemzeti Jogszabálytár)
- NEAK Publikus Gyógyszertörzs (PUPHA), 2026. november
- NEAK: PUPHA táblaszerkezet, dokumentáció v3.5
Hogyan készülnek és hogyan ellenőrizzük cikkeinket: Szerkesztőségi elvek.